VÉGEEEEEEEE!!!!!!!!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nagy, nagy örömmel jelenthetem, hogy a mai nappal hivatalosan is német-földrajz szakos középiskolai tanár lettem!!!!

Bescheinigung

Frau Györgyike Tormassy, geb. am 21.03.1971 in Lajosmizse / Ungarn, hat am 17.06.2000 an der Universität in Szombathely / Ungarn das Diplom als Sprachlehrerin (Fach Deutsch) für das Lehramt an Grundschulen (Allgemeinschulen) erworben.

Gemäß der Verordnung des Kultusministeriums zur Umsetzung der Richtlinien 2005/36 EG des Rates vom 07.09.2005 über eine allgemeine Regelung zur Anerkennung der Hochschuldiplome für Lehrerberufe (EU-EWR-Lehrer VO) - in der jeweils aktuellen Fassung- , die eine mindestens dreijährige Berufsausbildung abschließen, hat Frau Tormassy über den Nachweis eines Nachstudiums an der Pädagogischen Hochschule Ludwigsburg in der Zeit von 2011 bis 2012 im Fach Geographie auf Leitfachniveau und mehrjähriger Berufspraxis im studierten Erstfach ohne weitere Ausgleichsmaßnahmen die Anerkennung erwirkt.

Die Unterrichtsfächer sind somit Deutsch und Geographie.

Unter Vollanrechnung des in Ungarn erworbenen Examens wurde die Leistungsziffer 80 ermittelt.

Danach wird die ungarische Ausbildung für das Lehramt an Allgemeinschulen als gleichwertig mit der baden-württembergischen Ausbildung für das Lehramt an Grund- und Hauptschulen Stufenschwerpunkt Hauptschule anerkannt.

Ein Anspruch auf Einstellung in den baden-württembergischen Schuldienst ist mit dieser Anerkennung nicht verbunden.

Diese Bescheinigung hat nur in Verbindung mit dem Originalzeugnis über die Lehramtsprüfung für Grundschulen Rechtsgültigkeit.

Tübingen, den 30.07.2012

Roland Unden                                                                                Dienstsiegel

A földrajzszakot 2,0 eredménnyel végeztem el, ami magyarul annyit tesz, hogy 4,5. Ahhoz képest, hogy utoljára 1986-ban tanultam földrajzot és most németül kezdtem neki, egyetemi szinten, nem is olyan rossz eredmény ez. Nagyon elégedett vagyok. Már csak munkát kell  találnom. Ami remélem hamarosan sikerül!

Blogkóstoló 4. - Szezámagos csirkemell hagymás burgonyával

Az előző Blogkóstolónál ismertem meg Böbét, abból az alkalomból, hogy a blogomat sorsolta ki neki a szerencse és tőlem kellett főznie. Erre mi történik most? Nekem kell Tőle főznöm. Ennek nagyon, de nagyon örültem, mert annyi jó recept van nála és egyet már különösen régen kinéztem magamnak, hogy elkészítek. Nem kellett sokat válogatnom, noha van még ezer más, amire "fáj a fogam". Így esett a választásom egy vasárnap alkalmával a szezámmagos csirkemellre, hozzá Nagyfiú kedvenc köretét, hagymás burgonyát készítettem.

Hozzávalók:

2 csirkemell
1 tojás
2 ek tej
liszt
zsemlemorzsa
szezámmag

0,5 kg burgonya
 1 nagy fej hagyma

A csirkemelleket hosszában kettévágjuk, besózzuk, félretesszük. A burgonyát meghámozzuk, felkockázzuk és egy fazékban sós vízben feltesszük főni. A tojást egy csipet sóval és a tejjel felverjük, a zsemlemorzsát összekeverjük fele- fele arányban a szezámmaggal. A hagymát nem túl vastagon felkarikázzuk. A hússzeleteket liszt-tojás-zsemlemorzsa panírban megforgatjuk. Egy serpenyőben felmelegítünk 3-4 kanál olajat és kisütjük a húst. Addigra a burgonyánknak is késznek kell lennie. A serpenyőbe lévő kis zsiradékot remekül fel tudjuk használni, ha kevés lenne adunk még 1-2 kanál olajat, és felforrósítjuk, hozzádobjuk a hagymakarikákat. barnára pirítjuk és rászedjük csepegtetőkanállal a forró burgonyát, összeforgatjuk, a tüzet elzárjuk és lefedve pár percet, mondjuk, míg megterítünk, pihenni hagyjuk. Ezután tálalhatjuk a finom, friss vacsorát egy kis Nyár ízei salátával nektarinnal.

JÓ ÉTVÁGYAT!

Nyár ízei saláta nektarinnal

Ha a férfi főz... na ott még nem tartunk, de Életem Párja a salátakészítést, lévén ez a fő eledele vacsorára mióta fogyózik, tökélyre fejlesztette. Ma pedig feltette rá a koronát. Ugyanis valami fergeteges ízkavalkádot varázsolt az asztalra, mindezt egy salátán belül.
Érdekessége a nektarin, lánykori nevén kopaszbarack, a salátában.

Hozzávalók:

1/2 fej jégsaláta, de megteszi másmilyen is
1 db paradicsom, koktélparadicsommal még ízletesebb, abból legalább 3
1 db nektarin
1/4 hagyma
só
1 ek balzsamecet
1 ek olivaolaj vagy más jobb salátaolaj
2 ek víz

A salátát apró darabokra tépkedjük, a paradicsomot kisebb kockákra vágjuk. A nektarint elnegyedeljük, nem túl vékonyan felszeleteljük. A hagymát felkockázzuk, mint a pörköltnek. Minden zöldséget egy nagy salátástálba dobunk.

Elkészítjük az öntetet: ecetet, olajat, vizet és egy csipet sót habverő segítségével felhabosítunk. Ráöntjük a salátánkra, összeforgatjuk és hozzáadjuk a nektarint. Ezzel már csak összerázogatjuk és frissen tálaljuk.

Remek kiegészítője a grillezett húsoknak.

JÓ ÉTVÁGYAT!

Napraforgókenyér házi szárított élesztővel

Már van fent egy napraforgókalács a blogon. De kenyér formában mindenképpen ki akartam  próbálni. Viszont nem süt az ember csak úgy, jókedvében egy ilyen szépséget, mert rengeteg idő. Viszont nálunk kitört a nyár, Nagyfiú is itthon van már, mivel kidobták az oviból (szó szerint, de én elkaptam:)), ugyanis ez a jelképes ballagás itt. Van ráérő időnk és még egy szülinapi meghívást is kaptunk Életem Párjának unokahúgához. Akkor tökéletes az időzítés. Munkára fel!

Jöjjön a bizonyíték arra, hogy a házilag szárított élesztő milyen szépen tud dolgozni. Nem először próbáltam, ezért merem ajánlani ezt a módszert.

10 perc után a végeredmény

A napraforgókenyér receptjét Gesztenye régi blogjáról szereztem, bemásolom egy az egyben.

Hozzávalók: 

66 dkg sima liszt (Type 405), 

10 dkg rétes liszt (Griffiges Mehl)

kb. 2,5 dl langyos tej ( a mennyiség függ a liszttől, nekem 3 dl lett) 

1,25 dl olaj

2 tojás

4 dkg friss vagy 2 tasak szárított élesztő

2 ek tejpor (elhagytam)

1 kiskanál cukor

2 kiskanál só

A lapok megkenéséhez 10 dkg olvasztott vaj 

Tetejére 1 tojás sárgája 30 ml tej 

szezámmag

lenmag

1. Az élesztőt felfuttattam és a többi hozzávalóval gyorsan egy rugalmas, de a kenyértésztánál lágyabb, a kalácsnál keményebb tésztát gyúrtam, majd a duplájára kelesztettem, kb 1,5 óra alatt

2.  Amikor megkelt, a tésztát kicsit átgyúrtam, majd két egyforma darabra osztottam és az egyiket félretettem,  a másikat 5 egyenlő részre osztottam.

3. Egy tortaformáról levettem a karimát és sütőpapírt vágtam rá. Kb. ekkorára nyújtottam minden darabot és az elsőt ráhelyeztem a tortaforma aljára. Megkentem olvasztott vajjal és ráfektettem  a következőt.   

4. Az ötödik lapot kicsit nagyobbra nyújtottam úgy, hogy ráhelyezve a többire túllógjon rajta. Ezt már nem kell lekenni.

5. A karimától számítva 1 cm-rel bevágtam nyolc részre.

6. A bevágott részeket egyesével kihajtottam.

7. A félretett másik tészta adag 1/4 részét ismét félretesszük, ez lesz majd a közepe. A többi részt ismét 5 felé vágjuk és ugyan úgy járunk el vele, mint az előző öttel.

8. Itt is bevágjuk, a bevágás az első koszorú szirmai közé essenek, kihajtjuk és a közepébe tesszük a félretett tésztát. Megszórjuk magokkal és hagyjuk megkelni kb. 50 percet

9. Amikor megkelt, tejjel elkevert tojássárgájával kenjük le,  előmelegített sütőbe tesszük be sülni (nekem ez kb. 190 fok volt.) Kb. 40 perc alatt sült meg, az első 10 perc után levettem a hőfokot  170 fokra.    

Képeket Gesztenyénél láthattok a formázásról. 

JÓ ÉTVÁGYAT!

Szárított élesztő házilag

Van amikor az ember sokat vásárol valamiből. Én történetesen élesztőből. De mi legyen vele, amikor nem tudjuk elhasználni, viszont el kell utaznunk hosszabb időre, netalán a hűtőben elkezdene száradni? Fagyasszuk le! Hát ez a megoldás nekem nem jött be. Sajnos mindig megdöglöttek a gombák. Aztán a legutóbbi elutazásunk előtt gondoltam egyet és megszárítottam az élesztőt. Utána kipróbáltam, hogy dolgozik e? És lássatok csodát, igen!!! A szárított élesztőket tudom, fagyasztással szárítják, mint a neszkávét, de én bíztam a levegőben! S nem tettem rosszul.

Veszünk egy csomag élesztőt. Nem baj, ha kicsit kiszáradt m ár a hűtőben, sőt, annál jobb! 

DE! Ne legyen penészes!

Szétmorzsoljuk egy konyhai papírtörlőre, mert az alatta is szívja a nedvességet. Maradnak kicsi rögök benne, de azokat óránként szétmorzsolgatjuk,

amíg aprószemcsés nem lesz az élesztőnk.

Ezután hagyjuk szellős, de nem napos helyen megszáradni.

Néhány óra múlva vagy másnapra teljesen megszáradt az élesztőnk és el is csomagolhatjuk a papírtörlőbe. Szellős helyen tárolva, szerintem eltartható fél évig is. Bár erről még nincsenek adataim, lévén ilyen sokáig még sohasem bírta nálunk.

Kemencés kenyér

Meghívást kaptam nem rég egyik kedves ismerősömtől, aki régóta süt kenyeret a falu sütőházában. Tudta, hogy nekem is szenvedélyem a kenyér és beprotezsált. Nem egyszerű feladat bejutni egy ilyen kis közösségbe. No nem mintha ezek a hölgyek annyira féltenék a tudományukat, hanem sokan vannak és mint tudjuk, egy kemence oldala nem gumiból van. Ebbe konkrétan 27 kenyér fér be, ha mindenki 2-t süt az max 13 embert jelent. De mivel páran lemondták a sütést, így szerencsére én is vihettem 2 veknit. Már láttam egyszer, hogyan is csinálják ezt a sütögetést, de teljesen testközelből nagy élmény volt figyelni.

Íme a sütőház. Régebben minden falunak volt egy- két ilyen építménye, ahol begyújtottak hetente párszor és az asszonyok odavihették megsütni a kenyerüket. Erre azért volt szükség, mert a favázas házakban nem volt kemence. Mivel a házak is nagyon sűrűn és közel álltak egymáshoz, ráadásul udvaruk sem nagyon volt, a sok kemence nagy tűzveszélyt jelentett volna. Később meg már az asszonyok ragaszkodtak hozzá, hiszen olyan jól el lehetett télen- nyáron beszélgetni míg sült a kenyér. 

A kemence. Modern, már hőmérővel. Igaz ez sem a legújabb, van vagy 30 éves. De látszik rajta, hogy a rendszeres használat nem ront, hanem javít az állapotán. 

Még parázslik a venyige. Ennek a kemencének, hogy elérje a közel 250 fokos üzemi hőmérsékletet, kb. 3 óra folyamatos fűtés kell, vékony, száraz fával. Ezt egy idős bácsi végzi, nagy hozzáértéssel. Ez az egyik oka, hogy nem minden nap fűtik fel a kemencét. Hiszen lehetne folyamatosan termelnie, ipai méretű és kivitelezésű. De nincs más, aki helyesen fel tudná fűteni.

Ezek a csodák várnak a sorsukra. Ahány ház, annyi szokás. Mivel Németország kenyér nagyhatalom (is), rengetegféle kenyérrel lehet találkozni. DE! csak én  sütöttem színtiszta búzakenyeret, persze magyar lisztből. Csodájára is jártak nekik! ;-))

Biztos, ami biztos! Így kerülnek a kenyerek megjelölésre. Mert a sok barna közül nehéz megfejteni a végén, melyik is kié. Nekem nem volt gond megtalálni a cipómat. Az volt a legmagasabb.

 

Kenyerek a kemencében. Sajnos jobb képet nem sikerült lőnöm, nagyon gyorsan kellett és távolról fényképeznem. Hogy a hő nem tudjon távozni, csak pár pillanatra volt nyitva a kemenceajtó. 

 Szépek lettek! Még várják, hogy megkapják a mázukat. De utána! Teljese fényükben ragyognak majd.

Lekenés vízzel és még 10 perc melegedés. Utána már látható a kész végeredmény

És íme! A két búzacipó, magyar lisztből, német kemencében. Lehet ezért lettek olyan tökéletesek? A jó alapanyag és a kiváló szakértelem miatt? A szokásos búzacipót készítettem, ezúttal olaj és citromlé nélkül. Viszont nagyon sok időt hagyva a kenyérnek a kelésre.

 Nem lett olyan cserepes, mint a sütőbeli kenyereim, de vastagabb a héj és a bele sokkal lazább, szivacsosabb. 

 A bizonyíték! Ez bizony kemencében sült!

 Ilyen lett a kisebbik kenyér belseje. Szinte el is fogyott még aznap este ez a kis 80 dekás kenyérke. Akkor nem is lett az olyan rossz? És még anyósom is azt mondta, hogy szépen meg van sülve és az íze is jó. És ez már valami! ;-))

A nagy Kürtőskalács Projekt

Elérkezett hát a pillanat! Minden egybevágott: volt elég időm, elég papírgurigám, nem volt meleg, érdemes volt begyújtani a sütőt. És még a család is elvonult a hegyre. Nekiláttam tehát a nagy Kürtőskalács Hadműveletnek.

8 papírtörlőgurigát betekertem alufóliával, ennyi kell is a kiló liszthez és mindegyikbe beleraktam egy fapálcát, hogy egy magasfalú tepsire rá tudjam tenni, amin forgatni tudom. A receptet Diától kölcsönöztem, mivel nagyon tetszett. Annyit módosítanék rajta, hogy elég csak 430 - 450 ml tej. Nekem nagyon lágy lett a tészta. Legközelebb már kevesebb tejjel készítem, most nem akartam agyonlisztezni, vártam a végeredményt. Sokkal könnyebb dolgozni akkor a tésztával, ha nem nyúlik ennyire. Az íze viszont fenomenális!!!

Hozzávalók:

1 kg liszt
2 egész tojás
4 tojás sárgája
12 evőkanál olvasztott vaj
12 evőkanál porcukor
2 cs. szárított élesztőpor (1 cs friss élesztő)
1 kávéskanál só
1/2 liter tej

Az élesztőt a szokásos módon felfuttattam tejben, majd a többi hozzávalóval együtt hólyagosra dagasztottam. Hagytam kelni 1 órát.

Öklömnyi adagokra osztottam a tésztát, és ezekből hosszú, vékony (kisujjnyi) csíkokat sodortam a kezemmel. A gurigákat beolajoztam, és erre feltekertem a csíkokat úgy, hogy maradt a csíkok között kb. fél centi távolság.

Majd a gurigákat alaposan átsodortam. Így rátapad a tészta, nem nyúlik meg sülés közben.
                                    

A tésztát alaposan beolajoztam ecsettel, és egy tálcára szórt kristálycukorban megforgattam. Érdemes az olajjal vagy vízzel, kinek mi szimpatikus nem spórolni, mert akkor karamellizálódik a cukor szép vékonyan a tésztára. Ráraktam a tepsire 3 gurigát és betoltam az előzőleg már grill funkción 260- 275 C fokra felmelegített sütőbe. Hát akkor innen kezdődik a móka! Mert roppant gyorsan sül a tészta, nagyon oda kell figyelni. Amikor már látjuk, hogy az egyik oldala szép, gyorsan fordítunk rajta. Nekem mindig a szembenlévő oldalak sültek szépen, Így négyszer fordítottam egy kalácson. Az első két kalács nem lett világszépe, de lassan belejöttem.A kész kalácsot fejre állítjuk egy deszkán és óvatosan lehúzzuk a gurigáról. Majd állva hagyjuk kihűlni. Már ha van erőnk.

Tipp: érdemes az összes gurigát előre elkészíteni, beolajozni és sütés előtt megforgatni gyorsan a cukorban, hogy a sütés már zavartalanul menjen, mert akkor már nincs idő a formázásra. 

Az egyik kicsit jobban megsült, de az lett a legszebb

JÓ ÉTVÁGYAT!

Puddingtorta - SAD 7.

Katuci konyhájában sok-sok finomság fő és sül. Mostanság éppen SAD 7. Gondoltam, én is teszek egy kis hozzávalót bele, amitől csak még ízesebb lesz a kész mű. Remélem megfelelőt hoztam! Egy klasszikust kellett átalakítanom, új köntösbe öltöztetnem és így tálalnom. Nem sokat gondolkodtam, amikor a család édességért kiáltott. Valami gyorsnak kellett lennie a melegben (akkor még nálunk is meleg volt). Gondoltam: puding + gyümölcs. De akkor miért ne kicsit felturbózva? Hát ez lett belőle. Nagyon finom volt, és érdekes. Máskor is kerül az asztalra. 




Hozzávalók:


400 g teljeskiőrlésű keksz (vagy másmilyen)
50 g olvasztott vaj
2 cs vaníliás puding
1 l tej
8 ek barnacukor
100- 200 g idénygyümölcs

200 ml tejszín
1 cs habfix

200 g kekszet ledarálunk és az olvasztott vajjal összekeverjük. Egy kapcsos tortaforma aljára nyomkodjuk és elsimítjuk. A tortaformát körberakjuk keksszel.

A pudingport elkeverjük a cukorral és egy kevés tejjel. A többi tejet felforraljuk, beleöntjük a pudingos keveréket és készre főzzük. A fele krémet ráöntjük a kekszalapra. Belerakjuk a gyümölcsöt, majd óvatosan rámerjük a maradék pudingot, hogy a gyümölcs ne jöhessen a felszínre. Akinek kedve van, még egy sor kekszet is tehet a felső pudingkrém alá.

A tetejét is kidíszíthetik a vállalkozókedvűek.

Tegyük be a hűtőbe, legalább 1 órára, de még jobb fél napra, amíg a keksz szépen megpuhul. A hideg tejszínt verjük fel a habfixszel, töltsük habzsákba és díszítsük vele a tortánkat.

JÓ ÉTVÁGYAT!